A Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításra került a Parlament által 2021-ben, és ezen módosítás és az ezt követő módosítások eredményeképpen új hulladékgazdálkodási rendszer jött létre. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV.tv (Hulladéktörvény) rendelkezései szerint az új hulladékgazdálkodási struktura 2023. július 01-napján hatályba lép. Mindez azt jelenti, hogy a korábban részben állami, részben önkormányzati feladatként ellátott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység már egységesen állami hulladékgazdálkodási közfeladatnak minősül és amit közbeszerzési pályázat során a MOL nyerte el 35 évre koncessziós joggal, aki erre elkülönített cégét a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., a továbbiakban MOHU-t jelölte kia az adott feladat elvégzésére. A MOHU a feladatokat olyan alvállalkozók útján látja el, akik jelentős része korábbi hulladékgazdálkodó volt, így kommunális, vagy más hulladék a MOHU és alvállalkozói körén kívül más hulladékgazdálkodóhoz nem kerülhet.

A hulladéktörvény 92/A. §-ának módosított (2) bekezdése szerint azon gazdálkodó szervezetek, amelyek 2023. február 28. napján a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot termelnek, a koncessziós társasággal történő szerződéskötés érdekében a koncessziós társaság által biztosított elektronikus felületen, 2023. március 1. és 2023. április 30. között az ott megjelölt, a szerződéskötéshez szükséges adataikat megadják. Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek 2023. március 1-jén vagy azt követően kezdik meg a tevékenységüket, az adott tevékenység megkezdését követő 15 napon belül teljesítik e kötelezettségüket. A gazdálkodó szervezetek az adataikban bekövetkezett változást vagy a tevékenységük megszűnését az elektronikus felületen 8 napon belül bejelentik.

A Lakásszövetkezetek és Üdülőszövetkezetek a Pp. 7.§ (1) bek. 6. pontjának rendelkezése szerint gazdálkodó szervezetnek minősülnek, tehát a fenti regisztrációs köteiezettség kiterjed rájuk, míg a társasházakra nem.
„Polgári Perrendtartás
7. § [Értelmező rendelkezések]
6.   gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, a felsőoktatási intézmény, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány; „

Hangsúlyozandó, egyrészt, hogy lakásszövetkezetek, meglehetősen speciális helyzetben vannak a hulladék birtokosi pozicíó szempontjából, hiszen nem termelik meg a hulladékot és azt közvetlenül nem is birtokolják , ugyanakkor azon lakásszövetkezetek akik jelenleg is hulladék közszolgáltatási viszonyban állnak, vélhetően most is hulladékbirtokosnak tekintendőek, így az Ő esetükben egyértelműnek tűnik, hogy a jelzett kötelezettségeekt teljesíteniük kell.

A hulladéktörvény szerint a minden olyan gazdálkodó szervezet, amelyik 2023.02.28. napján a törvény hatálya alá tartozó hulladékot termel, köteles a MOHU-val szerződést kötni és a szerződéskötés érdekében 2023.04.30-ig a szerződéskötéshez szükséges adatait megadni az alábbi elektronikus felületen:

https://www.mohu.hu/nem-lakossagi-ugyfelek/gazdalkodo-szervezetek-es-intezmenyek-regisztracioja

A regisztrációs oldalon elérhető még egy regisztrációs tájékoztató is, melyet csatolunk a jelen tájékoztató mellékleteként.

A hulladéktörvény a hulladékbirtokos kötelezettségévé teszi azt, hogy gondoskodjon a hulladék kezeléséről úgy, hogy azt átadja vagy a MOHU-nak, vagy a MOHU alvállalkozójának, vagy az ezek által üzemeltetett hulladékgyűjtő pontnak, hulladékgyűjtő udvarnak stb… A hulladéktörvény szerint van lehetőség még további hulladékgazdálkodó számára történő átadásra is, azonban csak akkor, ha ezen átvevő szervezet az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, azonban ilyen esetben a hulladék birtokosa átadás előtt köteles meggyőződni arról, hogy az ilyen átvevő a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e vagy az erre vonatkozó nyilvántartásba vétele megtörtént-e. A hulladék átadásával a hulladék tulajdonosává az Állam válik, azonban az átadó kompenzációra jogosult (mely kompenzáció mértéke a piaci árak függvényében kerül majd külön jogszabály szerinti metodika alapján meghatározásra). A hulladéktörvény rögzíti azt is, hogy amennyiben gazdálkodó szervezet 2023.07.01 napján rendelkezik a szabályozás alá eső hulladékkal és azt az előzőek szerint átadja a MOHU-nak vagy MOHU alvállalkozójának, úgy kompenzációra jogosult, azonban ha a hulladékot 2023.09.30-ig nem adja át, úgy a kompenzációra való jogosultságát elveszíti.

A fentiek alapján tehát indokolt és szükséges az, hogy a jelen leg hulladék közszolgáltatási jogviszonyban álló lakásszövetkezetek és üdülőszövetkezetek is regisztráljanak a MOHU-nál és ún. intézményi hulladékbirtokosként adják meg az adatokat. A megadott adatok alapján kerül sor majd szerződéskötésre. A MOHU a szerződés megkötését követően fogja tájékoztatni a lakásszövetkezetet mint hulladékbirtokost arról, hogy a MOHU melyik alvállalkozójához vagy más helyre történhet a hulladék leszállítása.

Ezen kívül az is tény, hogy a vonatkozó jogszabály egyelőre a 2023. április 30-ai határidő elmulasztásához nem fűz konkrét szankciót, tehát lex imperfecta rendelkezésről van szó, a hulladéktörvény e körben arról rendelkezik, hogy a hulladékezelési közszolgáltatási jogviszony létre jön ebben az esetben is a koncesszor, illetőleg a lakásszövetkezet között, de célszerű a regisztrációt elvégezni, és az adott szerződést megkötni, mert az új hulladékgazdálkodási sturktúra jelen állás szerint 2023. július 01. napján hatályba fog lépni.

A jelen tájékoztatóhoz csatolunk a  Hulladéktörvény rendelkezéseiből összeállított rövid mellékletet is, mely a fentiekben hivatkozott módosított jelenleg irányadó leglényegesebb rendelkezéseket tartalmazza:

Melléklet: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a tájékoztató szempontjából érdemi jelentőséggel bíró kivonatolt rendelkezései

2. § (1): E törvény alkalmazásában
13. fogyasztó: aki a terméket továbbértékesítési cél nélkül a gyártótól vagy a forgalmazótól átveszi vagy megvásárolja;
15. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre;
23. hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles;
24. hulladékbirtokos: a hulladéktermelő, továbbá bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van;
32. hulladéktermelő: akinek tevékenységeiből hulladék képződik (eredeti hulladéktermelő), vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan kezelési műveletet végez, amely a hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez;
33. hulladéktípus: a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzék szerinti azonosító kóddal jelölt hulladék;
34. ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság rendelkezésére áll;

31. § (1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.
(2) A hulladékbirtokos
a) – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső hulladék kezeléséről
aa) a koncessziós társaságnak történő átadás,
ab) a koncesszori alvállalkozónak történő átadás,
ac) a hulladék aa) vagy ab) alpontban meghatározottak által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvarban vagy visszaváltó berendezéseken keresztül történő átadás,
ad) a koncessziós társasággal kötött megállapodás alapján üzemeltetett hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadás, vagy
ae) koncessziós szerződés megkötésének hiányában az aa)-ad) alpont helyett az állam által kijelölt jogi személynek történő átadás,
b) az a) pont alá nem tartozó hulladék kezeléséről
ba) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,
bb) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,
bc) a hulladék szállítónak történő átadása,
bd) a hulladék gyűjtőnek történő átadása,
be) a hulladék közvetítőnek történő átadása, vagy
bf) a hulladék kereskedőnek történő átadása
útján gondoskodik.
(3) A hulladékbirtokos által a (2) bekezdés a) pontja szerint átadott hulladék az átvétellel az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság tulajdonába kerül. Az állam tulajdonába kerülő hulladék tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam által a 32/A. § (4e) bekezdésében foglalt feladatok ellátására létrehozott koordináló szerv (a továbbiakban: Koordináló szerv) gyakorolja.
(4) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet, amely tevékenységeiből képződő elsődleges hulladék mennyisége a hulladékgazdálkodási hatóság által elfogadott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adatszolgáltatása alapján összességében meghaladja az ötvenezer tonnát és a vállalatirányítási rendszerének részeként hulladékgazdálkodási célokat tartalmazó hulladékgazdálkodási tervvel rendelkezik, a koncessziós társasággal külön megállapodásban rögzítheti azokat az elvárásokat, amelyeket teljesíteni szükséges a (2) bekezdés a) pontja szerint átadott hulladék tekintetében. Az egyedi elvárások teljesítéséhez kapcsolódó költségeket a külön megállapodásban rögzítettek szerint a hulladékbirtokos a koncessziós társaságnak megtéríti.
(5) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső, saját tevékenységeiből képződő elsődleges hulladékának saját célra történő előkezeléséről és hasznosításáról saját üzemeltetésű létesítményében és berendezésével is gondoskodhat, ha legalább olyan hasznosítási arányt tud elérni a tevékenységével, mint amilyen a (2) bekezdés a) pontja szerinti személynek történő átadással elérhető lenne.
(6) Jogszabályban meghatározott esetekben a hulladékká vált terméket a hulladékbirtokos az átvételre kötelezettnek adja át.
(7) Ha az eredeti hulladéktermelő vagy a hulladékbirtokos a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti.
(8) Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak a (2) bekezdés b) pont bb)-bf) alpontja szerint adja át, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.
(9) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a (2) bekezdés a) pontja szerinti hulladékátvevővel a pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadására vonatkozóan szerződést köt. A (2) bekezdés a) pontja szerint a hulladékot átvevő az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetnek a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, pénzben kifejezhető értékkel rendelkező hulladékáért az általuk közösen megállapított kompenzációt fizet.
(10) A (9) bekezdés szerinti szerződéskötés érdekében bármelyik fél jogosult a kompenzáció megállapítása érdekében írásbeli – a hulladék pénzben kifejezhető értéke jellegére és a kompenzáció mértékére vonatkozó javaslatot is tartalmazó – ajánlattal fordulni a másik félhez. Az ajánlatban foglaltakra a megkeresett fél köteles a kézhezvételtől számított 15 napon belül igazolható módon, érdemben nyilatkozni annak elfogadásáról vagy elutasításáról, vagy az ajánlatot tevő féllel egyeztetést kezdeményezni.
(11) Ha a (9) bekezdés szerint szerződéskötésre köteles felek a hulladék átadásra történő felajánlását követő 30 napon belül nem tudnak megállapodni a kompenzáció összegéről, vagy arról, hogy a hulladék rendelkezik-e pénzben kifejezhető értékkel, ezek megállapítása tárgyában – a felek bármelyike kérelmére – a Hivatal dönt. A Hivatal az eljárása során mindkét ügyféltől jogosult adatot kérni. A Hivatal kizárólag a felek szerződéskötésének hiányában jogosult és köteles a hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellegének és a kompenzáció összegének megállapítására. A Hivatal bármelyik fél ilyen kérelme esetén határozattal
a) megállapítja, hogy a hulladék nem rendelkezik pénzben kifejezhető értékkel, vagy
b) megállapítja, hogy a hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkezik, és meghatározza az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetet a hulladék átadására tekintettel megillető kompenzáció összegét, továbbá annak megfizetése szabályait.
(15) A felek (9) bekezdés szerinti megállapodása vagy a Hivatal (11) bekezdés szerinti határozata nem mentesíti az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetet a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységért szedhető díjak megfizetése alól.

53/A. § (1) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére a Konctv., a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és e törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.
(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladék tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatait – beleértve a meghatározott visszagyűjtési és újrafeldolgozási célértékek teljesítéséhez szükséges hulladékgazdálkodási tevékenységek közül az ilyen hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését és kezelésre történő átadását, továbbá a kapcsolódó kommunikációt, pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését – a koncessziós társaság látja el. A koncessziós társaság e bekezdés szerinti a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátásába koncesszori alvállalkozót, vagy – ha az igénybe vett tevékenység e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető – más alvállalkozót bevonhat.
(4a) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység általános gazdasági érdekű szolgáltatás. A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság egyben a koncesszor és a koncessziós társaság számára kötelezettséget jelent a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátására. A koncesszor és a koncessziós társaság megbízását az általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülő hulladékgazdálkodási résztevékenységek ellátásával a koncessziós szerződés tartalmazza.
92/A. § (1) A koncessziós társaság részére azon hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, amely 2022. december 31. napján gazdálkodó szervezettel intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladék kezeléséről a közszolgáltatáson kívül szerződött, 2023. január 15. napjáig adatot szolgáltat a szolgáltatás műszaki tartalmáról.
(2) Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek 2023. február 28. napján a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot termelnek, a koncessziós társasággal történő szerződéskötés érdekében a koncessziós társaság által biztosított elektronikus felületen, 2023. március 1. és 2023. április 30. között az ott megjelölt, a szerződéskötéshez szükséges adataikat megadják. Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek 2023. március 1-jén vagy azt követően kezdik meg a tevékenységüket, az adott tevékenység megkezdését követő 15 napon belül teljesítik e kötelezettségüket. A gazdálkodó szervezetek az adataikban bekövetkezett változást vagy a tevékenységük megszűnését az elektronikus felületen 8 napon belül bejelentik.
(8) Ha a 92/A. § (2) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet a koncessziós társasággal történő szerződéskötés érdekében az ott meghatározottak szerint nem szolgáltat adatot, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére a gazdálkodó szervezet és a koncessziós társaság között 2023. július 1. napjától jogszabály, valamint a koncessziós társaság jogszabályi rendelkezésekkel összhangban kiadott üzletszabályzata szerinti tartalommal jogviszony jön létre a 47/A. § (1) bekezdése szerint meghatározott díjfizetési kötelezettség mellett.
47/A. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díjat és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakat a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig.
(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a Hivatal elnökének az 53/N. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelete és módszertani útmutatója alapján meghatározott indokolt költség figyelembevételével küldi meg a miniszter részére a tárgyévet megelőző év szeptember 15. napjáig.
(9) Ha az eredeti hulladéktermelőnek nem minősülő gazdálkodó szervezet 2023. július 1-jén rendelkezik a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység hatálya alá tartozó hulladékkal és azt
a) a koncessziós társaságnak,
b) a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő hulladékkezelőnek, szállítónak, gyűjtőnek, közvetítőnek vagy kereskedőnek,
c) az a) vagy b) pontban meghatározottak által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvarban vagy visszaváltó berendezéseken keresztül,
d) a koncessziós társasággal kötött megállapodás alapján üzemeltetett hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek, vagy
e) koncessziós szerződés megkötésének hiányában az a)-d) pont helyett az állam által kijelölt jogi személynek átadja, annak átadásakor kompenzációra jogosult. Az érintett, eredeti hulladéktermelőnek nem minősülő gazdálkodó szervezet a kompenzációra való jogosultságát elveszíti, ha a hulladékot nem adja át 2023. szeptember 30-ig.

Tájékoztató a hulladékról szóló – 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról és az ehhez kapcsolódó lakásszövetkezeti regisztrációs kötelezettségről

REGISZTRÁCIÓS TÁJÉKOZTATÓ