Losz_2017

About Darabont Csilla

This author has not yet filled in any details.
So far Darabont Csilla has created 99 blog entries.

Tájékoztató a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) sz. Korm. rendelet tartalmáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az 5.  § tekintetében az  Alaptörvény 53.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a  koronavírusvilágjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) E
A Kormány rendeletének célja annak biztosítása, hogy a  munkaadók szervezeteinek javaslatára a  cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a  munkavégzés feltételeként előírják a  SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a  foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az  ott dolgozók biztonsága érdekében.   A  rendeletben foglaltakat arra a  foglalkoztatottra kell alkalmazni, aki nem tartozik a  koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá.
2. A  munkáltató a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki a rendelet hatálybalépése előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól a rendelet további szabályai alapján mentesül. Ennek a rendelkezésnek a célja a az  egészség megóvása a  munkahely és a  munkakör sajátosságaira is figyelemmel.
A munkáltató a jelzett intézkedésben meghatározza a  védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.
A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon tájékoztatja a foglalkoztatottat intézkedéséről és az általa megállapított határidőről, továbbá a  védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.
Nem kötelezhető a  védőoltás felvételére az  a  foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Az  orvosi szakvéleményt a  foglalkoztatott kezdeményezésére a  munkáltatója szerint illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a  foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.
A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhatja:
a) a  Covid19-világjárvány idején a  szabad mozgás megkönnyítése érdekében az  interoperábilis, Covid19- oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós digitális Covid-igazolvány,
b) a  koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet] szerinti – érvényességi idő nélküli – védettségi igazolvány, illetve applikáció,
c) a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás,
d) az  Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány, ha az  a  védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,
e) az olyan állam által kiállított védettségi igazolás, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a  külpolitikáért felelős miniszter a  határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.
A rendelet alkalmazásában kizárólag a 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti oltóanyag vehető figyelembe.
Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól a rendelet szabályai alapján mentesül.
A  munkáltató – a  foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a  foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a  fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a  foglalkoztatott a  védőoltás felvételét nem igazolta a  munkáltató felé , vagy a fentiekben meghatározott orvosi szakvéleményt nem mutatja be.
A  foglalkoztatásra irányuló jogviszony fentiekben szerint meghatározott okból történő megszüntetése esetén a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal. Ha a  foglalkoztatott a  fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a  védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti. Azt a foglalkoztatottat, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a  rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a  rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.
A munkáltató kezeli a foglalkoztatottnak a) a fentiekben meghatározott hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint a fentiek szerinti szerinti orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatokat. A munkáltató ezeket az adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a  veszélyhelyzet kihirdetéséről és a  veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti. A rendelet érdemi szabályai 2021. november 1-jén lépnek hatályba. A  rendelet a  koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

Tájékoztató jogi szabályozás változásairól

Tájékoztató a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény rendelkezései alapján társasházakra vonatkozó jogi szabályozás változásairól

1. Elfogadás, hatályba lépés, preambulum

Az Országgyűlés még június végén elfogadta a fenti című 2021. évi XCII. törvényt, mely a jelenlegi rendelkezés alapján 2023. július 1. napján lép hatályba, és amelynek hatályba lépésével párhuzamosan hatályon kívül helyezésre kerül a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény.

Preambuluma szerint a törvény célja, hogy az Európai Unió szabályozásával, valamint a jogi személy létrehozásának és működésének szabadságára vonatkozó polgári jogi rendelkezésekkel összhangban, korszerű jogi keretek megteremtésével, az elektronikus ügyintézés és az informatikai fejlődés adta lehetőségek széles körű kihasználásával állapítsa meg a jogi személyek nyilvántartásának, nyilvánosságának és a bírósági nyilvántartási eljárásnak a szabályait. Ehhez még annyit tehetünk hozzá, hogy mostanra nem nagyon volt gyakorlati értelme külön törvényben szabályozni a cégeljárásra és a civil szervezetek nyilvántartási eljárására vonatkozó szabályozás, melyekre, most is eléggé hasonló szabályok vonatkoznak, viszont technikai feltételeit tekintve teljesen különbözik egymástól a cégeljárás és a civil nyilvántartási eljárás. Tulajdonképpen ez a kettősség kerül feloldásra úgy, hogy az összes jogi személyiségű szervezetre egységes szabályozás, eljárásrend és technikai feltételek kerültek, kerülnek kialakításra.

2. Hatály
Mindezek figyelembevételével a törvény hatálya szerint kiterjed a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok nyilvántartására, a bírósági nyilvántartási eljárásra, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló közzétételével összefüggő eljárásra, a nyilvántartott adatokra és okiratokra vonatkozó információ biztosítására, továbbá a nyilvántartással összefüggő egyes perekre vonatkozó alapvető szabályokra is, továbbá kimondja, hogy a jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek (közöttük a szövetkezetek, így a lakásszövetkezetek), a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a törvény által létrehozott jogi személyek adatait is. Értelemszerűen a Tv. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései egyértelműen vonatkoznak a szövetkezetekre, lakásszövetkezetekre is.

Megállapíthatjuk tehát, hogy társasházak a jogi személyek bírósági nyilvántartásában fognak szerepelni 2023. júliusától az erre vonatkozó tv. rendelkezéseinek megfelelően. Azt egyelőre nagyon fontos leszögezni, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. a jelen pillanatban még nem módosult és a szintén e vonatkozásban irányadó Polgári Törvénykönyv idén nyári módosítása sem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a társasházakat jogi személyiséggel ruházza fel a jogalkotó. Természetesen mindez valamilyen tartalmú szabályozással nagy valószínűséggel meg fog történni 2023. júliusáig, de erre még nem került sor, így a konkrét szabályozás még nem ismert.
Az új nyilvántartási törvény tehát azt mondja ki, hogy törvény előírhatja jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanynak a jogi személyek nyilvántartásába való bejegyzését is, azaz elvben még az is elképzelhető, hogy a társasházak nem fognak teljes körű jogi személyiséggel rendelkezni (illetve az erre vonatkozó konkrét tartalmi szabályozás még nincsen meg), de nyilvántartásuk a jogi személyekével együtt fog történni, illetőleg lesz egy teljes körű jogi személyes nyilvántartás ahol minden ilyen szervezet megtalálható lesz (ennyiben teljes körű lesz ezen szervezetek bírósági nyilvántartása, de ezen szervezetek egy részének a bejegyzése, és változásbejegyzése nem a bíróság, hanem törvényi szabályok alapján más szervezetek által fog történni).

A törvény ezt követően felsorolja a magyar jogban ismert, bevett cégformákat, a civil szervezeti formáka és az egyéb cégnek nem minősülő szervezeti formákat, melyek között a 11. pontban szerepel a társasház is.
A törvény itt tételesen felsorolja, hogy melyek azok a jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli (pl. befektetési alap., köztestület, ügyvédi iroda) és mivel ezek között a szervezeti formák között nem kerül a társasház feltüntetésre, illetve az előbbi kategóriában a bírósági nyilvántartású kategóriában kerül feltüntetésre egyértelműnek tűnik, hogy a nyilvántartásba vételi eljárást a társasházak esetében a bíróságnak kell lefolytatnia. Álláspontunk szerint ezt a megoldást mindenképpen célszerű támogatni és üdvözölni kell, mert jól látható, hogy az ingatlan-nyilvántartási közös képviselő regisztráció kialakítása mennyire problematikus volt, hiába került be a társasházakról szóló törvénybe, a konkrét hatályba léptetését egy, majd két évvel elhalasztotta a jogalkotó, alapvetően azért mert nem sikerült dűlőre jutni ennek a kérdésnek az ingatlan-nyilvántartási megvalósítása, részletszabályozása vonatkozásában. Hangsúlyozzuk azonban, hogy jelenleg a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Tv. tartalmazza IV/A fejezetében a társasházi tisztségviselők nyilvántartására vonatkozó szabályokat, melyek szerint a közös képviselőket az ingatlan-nyilvántartási törzslapnak kellene 2023. január 1-ét követően tartalmaznia. Ennek a kettősségnek a feloldása a jogalkotás jövőbeni feladata.

4. Eljárási szabályok

A törvény nyilvántartására, a bírósági nyilvántartási eljárásra, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló közzétételével összefüggő eljárásra, továbbá a nyilvántartással összefüggő egyes perekre vonatkozó alapvető szabályokra vonatkozó rendelkezéseinek az ismertetésére csak egy hosszabb lélegzetvételű anyag keretei között van lehetőség, ez a Törvény egy 153 §-ból álló 65 oldalsa szabályozás. Természetesen ahogy a kép tisztulni fog, 2023. július 1-ig, még mindenképpen több alkalommal sort kerítünk tájékoztatókon és rendezvényke formájában is a fentiekben felsorolt eljárások szabályainak formai és tartalmi ismertetésére. A társasházak vonatkozásában követendő eljárások jelentősen hasonlítani fognak a jelenleg is hatályban lévő cégeljárások, civil szervezeti nyilvántartási eljárások szabályaihoz.

5. A törvényességi felügyeleti eljárás közös szabályai
A törvénynek a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a szervezetekre, amelyek felett törvény alapján bíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet. A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint a Társasházak esetében a törvényességi felügyeleti jogkör jegyzői hatáskörben van a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII tv. szerint, tehát a Társasházakra jelen állapot szerint az alábbiakban ismertetésre kerülő rendelkezések nem vonatkoznak.

6. A jogi személy számviteli beszámolójának közzététele
A számviteli beszámolója közzétételére kötelezett szervezet, továbbá az a jogi személy, amelyet törvény közzétételi eljárásra kötelez (így a társasházakról szóló Tv. kötelezése alapján a Társasházak is), a számviteli beszámolóját annak közzététele céljából kizárólag a nyilvántartási portálon keresztül küldheti meg.. Ha a kötelezett személy közzétételi kötelezettségét elmulasztja, az információs szolgálat harmincnapos határidőt biztosítva felhívja kötelezettségének teljesítésére. Ha a kötelezett személy ennek nem tesz eleget, az információs szolgálat erről értesíti a bíróságot. Az állami adó- és vámhatóság folyamatos adatszolgáltatás keretében elektronikus úton átadja az információs szolgálat részére azon kötelezett személyek adószámát, az üzleti éve kezdetének és végének dátumát (mérlegfordulónapját), amelyek az előző év vonatkozásában a számviteli beszámolójuk közzétételére kötelesek.

SZENT IVÁN ÉJI KONCERT A LAKÓKÖZÖSSÉG ÖRÖMÉRE

PÉLDAÉRTÉKŰ EGYEDÜLI KEZDEMÉNYEZÉS TÁRSASHÁZI ÖSSZEFOGÁS

Híradásaink közt nemigen szoktunk helyt adni egyéni programoknak, rendezvényeknek, főleg annak okán, hogy ezek száma az elmúlt időkben lényegesen lecsökkentek.
Most viszont egy olyan egyedi és példaértékű rendezvényről aduk hírt, melyet a budapesti AROSA társasház lakóközösségének szervezett meg a Kárász Róbert az ismert televíziós műsorvezető, a lakók láthatóan és hallhatóan nagy örömére.
A Szent Iván éjszakájának előestéjén a társasház kertjében igazi örömzenére került sor, a Kollár vonósnégyes által szolgáltatott „komolyzenei szabadtéri koncerten, ahol ismert zeneművek csendültek fel könnyed felüdülést adva. A varázslatos rendezvényt remélhetőleg hagyományteremtő utóéletet fog kiváltani, reményeink szerint nem csak ebben a kiváló közösségben, ahol a jelenlévők részére külön ajándék volt az egymás felé megnyilvánuló barátság és jó lakóközösség szinte kézzel tapintható közege.
A rendezvény időpontjának kiválasztása, már önmagában is telitalálat, mivel Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek ezt a napot ugyan az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötődik. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén.
Ezt a napot nyárközépnek is nevezik, országonként más-más nevet adtak neki attól függően, hogy a nyárközéphez vagy Szent János napjához kötötték
Mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt mindig is, így az örömzenei koncert igazi fényt hozott a résztvevők szívébe, lelkébe. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelenteti, ezért ezen a napon a szokások szerint az emberek nagy tüzeket szoktak rakni, hogy elűzzék a sötétséget; és persze ekkor kezdődik a csillagászati nyár is.
Nos, ez a magán rendezvény, a zenét, mint az egyik legkiválóbb közvetítő eszközt hívta segítségül ahhoz, hogy a szervező Kárász Róbert célja szerint a mosolyt, melyre manapság sokkal nagyobb szükség van, mint valaha embertársaink közt, a legfogékonyabb módon tudja eljuttatni a művészek csodálatos interpretálásával lakótársainak.
Gratulálunk mind a szervezőnek, mind a lakóközösségnek ehhez a feledhetetlen élményhez és láthatóan példa értékű összefogáshoz. Bízunk benne, hogy a jó példa követendőkre és partnerekre talál és a jövőben több, hasonló folytatásról is hírt tudunk adni, e helyütt is.

Szabó László
elnök
LOSZ

Tájékoztatás a Kormány június 9-én megjelent koronavírus-járvánnyal összefüggésben hozott intézkedéseiről

1. Fizetési moratórium
A 317/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet június 10-től módosítja a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletet.
A módosítás szerint a fizetési moratórium 2021. szeptember 30. napjáig tart, a fizetési moratórium alatt lejáró szerződés 2021. szeptember 30. napjáig meghosszabbodik. A részletvevő és bérlő részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettségére vonatkozó fizetési haladék 2021. szeptember 30-ig tart.

2. Adózási szabályok
A 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről 2021. június 10-től rendeli alkalmazni az alábbi eltérő szabályokat:
Adótartozás
Az Art. 198. és 199. §-a szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a 2021. december 31-ig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb ötmillió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
2021. december 31-ig előterjesztett kérelemre az adóhatóság az adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.
A turisztikai ágazattal összefüggő köztehercsökkentés
A turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettet a 2021. január 1. napjától 2021. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
A szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel összefüggő szabályok
A 2021. évben adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.
Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után, ha a juttatás 2021. június 10. és 2021. december 31. közötti időszakban történik.
2021. június 10. és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépőnek minősül és a Szocho. tv. 11. §-a szerinti adókedvezményre jogosult, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.
A 319/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet módosítja az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendeletet.
Eszerint a 2021. január 1. és 2021. június 30. közötti időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban – kivéve, ha annak összege nulla – be kell vallania az adóhatósághoz.

Ismét tarthatóak a köz- és küldöttgyűlések

Tájékoztató
az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet május 31-i módosításáról a Közgyűlések, Küldöttgyűlések személyes jelenléttel történő megtarthatósága tárgyában

2021. június 1-től kezdődő hatállyal módosult (289/2021. sz. Korm. rendelet által) a „veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló” 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet az alábbiak szerint:

1. 2021. június 1-től a jogi személy (lakásszövetkezet) döntéshozó szervének ülése – ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is – megtartható a tagok személyes részvétele mellett.
E mellett, a jogi személy (lakásszövetkezet) döntéshozó szervének
a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével is megtartható, vagy
b) határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik.
A hírközlő eszköz igénybevételével vagy ülés tartása nélküli döntéshozatalnak különösen abban az esetben van helye, ha a döntéshozó szerv ülése az érintett létszám miatt az ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások miatt előreláthatóan nem tartható meg a tagok teljes létszámban való személyes megjelenése mellett, vagy az egészségügyi kockázat így csökkenthető. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvétel alkalmazható akkor is, ha a döntéshozó szerv ülésén egyes tagok személyesen megjelennek.
A fentiek vonatkozásában tehát az 502/2020. sz. Kormányrendelet nem változott, bárki tarthat ülést személyes részvétel nélkül, ha az igazgatóság, elnökség stb. így dönt, de ezzel együtt a közgyűlések, küldöttgyűlések személyes jelenléttel történő megtartása is megengedett 2021. június 1. napjától.
A döntéshozatal általános szabályai személyes jelenlét nélküli ülésezés tekintetében érdemben nem változtak.

2. 2021. június 1. előtt meghozott döntések napirendre tűzése
Ha a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig a jogi személy (lakásszövetkezet) ügyvezetése (igazgatósága, ügyvezető elnöke) a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott, e döntést legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés (közgyűlés, küldöttgyűlés) napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. A jogi személy ügyvezetése a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben meghozott korábbi döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben.

3. Testületi szervek ülései
A jogi személy (lakásszövetkezet) vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete (igazgatósága), felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Az ülésezésre és a döntéshozatal szabályaira a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával meghatározott eljárásrend e törvény hatálya alatt is alkalmazható. E tekintetben tehát a Kormányrendeleti szabályozás érdemben nem változott.

4. Megbízatások lejárta
Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, auditbizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1. napján vagy azt megelőzően szűnt meg – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét –, a megbízatás a jogi személynek a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával hozott határozata hiányában az 5. § szerinti döntéshozó szervi ülés határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb 2021. október 15-ig fennmarad.
Ez tehát azt jelenti, hogy a megbízatás, nem a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig marad fenn, hanem 2021. október 15. napjáig, vagy addig, amikor ennél korábban a jogi személy döntéshozó szerve nem dönt a tárgyban pl. megválaszt egy másik vezető tisztségviselőt. Abban az esetben pedig, ha a fentiekben meghatározott tisztségviselők megbízatása 2021. június 1. napja után, de az előzőekben jelzett döntéshozó szervi ülés napja előtt szűnik meg, a megszűnt megbízatás miatt szükséges határozathozatalt az ülés (közgyűlés, küldöttgyűlés) napirendjére kell tűzni, és a döntéshozó szerv ülésén arról döntés hozható azzal, hogy e személy megbízatása a döntéshozó szerv határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb 2021. október 15-ig fennmarad.
A legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés (közgyűlés, küldöttgyűlés) napirendjére kell tűzni továbbá a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig megszűnt megbízatása miatti intézkedést, ha a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig a megbízatás meghosszabbításáról vagy új személy megbízásáról a jogi személy nem határozott.

5. Társasházra vonatkozó szabályok
2021. június 1-től a társasház közgyűlést tarthat személyes jelenléttel is és írásos szavazással is.
Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 1. napján vagy azt megelőzően járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés, akkor e tárgykörökben 2021. október 15. napjáig kell a közgyűlésnek döntenie. Értelemszerűen itt a pénzügyi beszámoló és a költségvetés elfogadásáról van szó elsődlegesen és minden társasházat érintően. Ebben a kérdésben tehát a közgyűléseknek 2021. október 15. napjáig döntést kell hozniuk.
Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 1. napján vagy azt megelőzően járt le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb 2021. október 15. napjáig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni. Itt tehát annyi a változás, hogy nem a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig, hanem 2021. október 15-éig köteles a megszűnt megbízatású közös képviselő a feladatait ellátni.
Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt más okból szűnt meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem volt képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem volt képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja. A veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig irányadó szabályok szerint csökkent létszámmal eljáró intézőbizottság az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig látja el a feladatait.
Fenti esetekben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) 2021. október 15-ig kell megválasztani, feltéve, hogy erről a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés. Itt tehát csak annyi a változás, hogy az új közös képviselőt 2021. október 15-ig meg kell választani, addig irányíthat a Számvizsgáló Bizottság, vagy esetlegesen valamelyik tulajdonostárs, ha sem a közös képviselő, sem a számvizsgáló bizottság nem működik.

6. Átmeneti szabályok
Ha a jogi személy ügyvezetése 2021. május 31. napján vagy azt megelőzően e rendeletnek a 2021. május 31-én hatályos rendelkezései alkalmazásával döntéshozatalt már kezdeményezett, a döntéshozó szervének ülését már összehívta, vagy a döntéshozó szerv ülés tartása nélkül döntéshozatalát már kezdeményezte, a döntéshozó szerv ülését vagy a határozathozatalt e rendeletnek a 2021. május 31-én hatályos rendelkezései szerint kell lefolytatni. Az így meghozott határozatot úgy kell tekinteni, mintha azt a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig hozták volna meg.
Ha társasház esetében a közgyűlési döntés írásbeli szavazással történő meghozatalát a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak 2021. május 31. napján vagy azt megelőzően e rendeletnek a 2021. május 31-én hatályos rendezései alkalmazásával kérték, az írásbeli szavazást és eredményének közlését e rendeletnek a 2021. május 31. napján hatályos rendelkezései szerint kell lefolytatni.
Lényegében tehát, ha 2021. május 31. napján folyamatban volt bármilyen döntéshozatal a jogi személyiségű szervezeteknél és a társasházaknál, akkor arra a 2021. május 31-én hatályos szabályozás alkalmazandó, függetlenül attól, hogy a döntéshozatalra mikor kerül sor a későbbiekben.

Budapest, 2021. 06.01.
Tisztelettel:

Szabó László s. k.
elnök

Lehetséges-e közgyűlés tartása?

Tájékoztató a Lakásszövetkezetek, társasházak számára a COVID-19 (koronavírus) járványhelyzetben az évi rendes közgyűlések (küldöttgyűlések) megtartása vonatkozásában.

Gyakran merül fel a mai napokban a sok bizonytalanság közt ez a kérdés, amire az alábbiakban adunk értelmezést és javaslatot a LOSZ részéről.

Tájékoztató a Lakásszövetkezetek, társasházak számára a COVID-19 (koronavírus) járványhelyzetben az évi rendes közgyűlések (küldöttgyűlések) megtartása vonatkozásában.

A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. évi XL. sz. törvény elfogadására került és hatályba lépett, valamint hatályban maradtak a veszélyhelyzetben irányadó Kormányrendeletek, illetve azok hatályának meghosszabbítása, valamint a 264/2021. sz. Kormányrendelet rendelkezései.

1. Az Országgyűlés 2021. május 18. napján elfogadta a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. évi XL. sz. törvényt, mely alapján a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatálya (az ismételt járványügyi veszélyhelyzet időtartama) meghosszabbítására került az őszi parlamenti ülésszak első ülésnapját követő 15. napig (2021. szeptember 16. mapjáig).
Az elfogadott módosítás felhatalmazza a Kormányt, hogy az ismételt veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletek hatályát a törvény hatályának fennállásáig meghosszabbítsa. Mindez 2021. május 22-én a 271/2021. (V. 21.) Korm. rendelet hatályba lépésével megtörtént. Ez a „2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának újbóli meghosszabbításáról szóló” jogszabály felsorolja azokat a Kormányrendeleteket, köztük a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI.16.). sz. Kormányrendeletet is, mely a veszélyhelyzet végéig hatályban marad.

Jelenleg is hatályban van tehát (és várható, hogy a veszélyhelyzet további egyelőre belátható időszakában is hatályban marad) a jogi személyiségű szervezetek (lakásszövetkezetek) és a társasházak speciális veszélyhelyzeti működésére vonatkozó 502/2020. (XI.16.) Korm. rendelet, amelynek 3. § (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„…a jogi személy döntéshozó szervének ülése – ideértve a küldöttgyűlést és a részközgyűlést is – nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje….”

Jelenleg tehát közgyűlést, küldöttgyűlést a lakásszövetkezetek, illetőleg a társasházak közgyűlést személyes jelenléttel továbbra sem tarthatnak. Ez a rendelkezés tehát az ötmillió beoltott személy elérésekor sem változott, május 22-vel is hatályban maradt, és egyelőre így fog maradni, tekintettel arra a körülményre, hogy a közgyűléseken, küldöttgyűléseken résztvevőket nem lehet oltottságuk, meglévő védettségi igazolványuk alapján csoportosítani, a közgyűléseken minden tulajdonosnak, vagy a küldöttgyűléseken minden küldöttnek joga lesz továbbra is megjelenni, így ezen rendezvények személyes jelenléttel, zárt térben történő megtartása továbbra is rendkívüli járványügyi kockázatot jelentene.

Hangsúlyozzuk, hogy elképzelhető, hogy a veszélyhelyzeti Kormányrendeletek tartalma változni fog még a veszélyhelyzet fennállása alatt. Amennyiben ezen változások érintenék a Lakásszövetkezeteket Társasházakat, akkor arra vonatkozóan a hatályba lépését követő legrövidebb időn belül tájékoztatást fogunk adni.
Tárgyi törvény tartalmazza, hogy a Kormány a veszélyhelyzetet a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napot megelőzően megszüntetheti. Az is elképzelhető akár, hogy a Kormány megszünteti a veszélyhelyzetet és ezzel a veszélyhelyzeti Kormányrendeletek hatályát még 2021. szeptember 16-a előtt. Ha erre sor kerülne értelemszerűen erről is tájékoztatást fogunk nyújtani.
2. Tekintettel arra, hogy a lakásszövetkezeti, társasházi tisztségviselők egy részének a mandátuma minden évben lejár, így jelentős számú lakásszövetkezetnél, társasháznál felmerül tisztújítás kérdése. Fontos tudni, hogy a tisztújítás vonatkozásában az az 502/2020-as Kormányrendeletben meghatározott jogalkotói cél, hogy arra a veszélyhelyzet időszakában csak akkor kerüljön sor, ha mindenképpen szükséges, tehát enélkül az adott szervezet működő képessége nem biztosítható, ezért a rendelet kimondja a 6.§ (4) bekezdésében, hogy:

„(4) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét -, a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni. Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a szükséges intézkedések meghozatalára az 5. § alkalmazása esetén a jogi személy ügyvezetése is jogosult.”

A c), e), f) és g) pontként jelzett kivételek a visszahívás, halál, jogutód nélküli megszűnés, a cselekvőképtelenné válás és a kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezte. Értelemszerűen ezekben az esetekben nincs más megoldás, mint valahogy a tovább működést biztosítani. Erre szolgál a Kormányrendelet azon kiegészítő rendelkezése, hogy ezekben az esetekben is, ha testületről van szó, akkor a fennmaradó testületi tagok mandátuma megmarad, tehát ha háromból két fő, vagy ötből három fő funkcionál akkor ők joghatályosan meg tudják az adott testületi döntést hozni.
Ha valamely tisztségviselőnek szimplán lejár a mandátuma azzal tehát főszabályképpen a veszélyhelyzet ideje alatt nem szükséges semmit csinálni, mert a jelzett rendelkezés alapján a mandátumideje meghosszabbodik, feladatát köteles is ellátni, és a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. nap végéig és a pótlásáról a veszélyhelyzet megszűnését követően személyes jelenlétű közgyűlésen, vagy küldöttgyűlésen lehet, illetve kell gondoskodni.

3. A társasházak vonatkozásában az 502/2020-as kormányrendelet kategorikusan tiltja a személyes jelenléttel történő közgyűlések megtartása mellett a közgyűlések döntéshozatalának írásos szavazással történő összehívását is, kivéve azt az esetet, ha a tulajdonostársak 10%-os, vagy azt meghaladó hányaddal ezt kérik.

„11. § (2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait – ideértve az eredmény megállapítását is – a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.”

A közös képviselők, Intéző Bizottsági tagok mandátumideje a társasházaknál is meghosszabbodott a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig. Ha egy közös képviselő nem tudja (nem képes) ellátni a feladatait, akkor ezen feladatokat a veszélyhelyzet ideje alatt a számvizsgáló bizottság látja el, ha számvizsgáló bizottság nem létezik, vagy nem tud működni akkor ezeket a feladatokat bármely tulajdonostárs is elláthatja, de szigorúan a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig ezekben az esetekben is meg kell az új közös képviselőt választani.
A társasházaknál tehát közgyűléseket majd a meghosszabbított veszélyhelyzet megszűnését követően lehet személyes jelenléttel, illetőleg erre vonatkozó döntés esetén írásos szavazással történő döntéshozatalra összehívni.

4. Érdemes még kitekinteni a szintén 2021. május 22-én megjelent a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának ötödik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 264/2021. V.21. sz. Kormányrendelet rendelkezéseire, egyrészt azért, hogy nagy vonalakban számba vegyük a könnyítő intézkedéseket, melyek kihatnak közvetve legalábbis a Lakásszövetkezetek társasházak működésére is, illetve a tárgyi Kormányrendelet gyűlésekkel, családi és magánrendezvényekkel, egyéb rendezvényekkel kapcsolatos szabályozását, megvizsgálva azt is, hogy vonatkozhatnak-e ezek a szabályok a Lakásszövetkezeti Társasházi rendezvényekre.

A 264/2021. sz. Kormányrendeletben meghatározott a 5 milliomodik beoltott után, tehát 2021. május 23-tól bevezetésre kerülő könnyítő rendelkezések általánosságban az alábbiak:

„– a kijárási tilalom megszűnik;
– az üzletek, vendéglátó üzletek és más helyszínek a járványhelyzetre tekintettel elrendelt kötelező zárási időpontja megszűnik;
– eltörlésre kerül a kötelező közterületi maszkviselési kötelezettség;
– szabad a sport a közterületeken, legyen szó akár egyéni, akár pedig csapatsportról;
– magán- és családi rendezvény legfeljebb 50 fő részvételével korlátozás nélkül tartható, lakodalom pedig akár legfeljebb 200 fő részvételével korlátozás nélkül tartható;
– szállodában vagy étteremben tartott magán- és családi rendezvény esetén a szálloda, vendéglátó üzlet üzemeltetője köteles gondoskodni a magánrendezvényen részt vevők elkülönítéséről;
– egyéb zárt téri rendezvény csak védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek tartható;
– egyéb szabadtéri rendezvény legfeljebb 500 fő részvételével korlátozás nélkül tartható (gyűlés is), 500 fő felett azonban csak koronavírus ellen védett személyek vehetnek részt a szabadtéri rendezvényen;
– a zenés-táncos rendezvény csak védettségi igazolvánnyal látogatható;
– 16–18 éves korosztály koronavírus ellen védett személy felügyelete nélkül járhat például étterembe, moziba, ha rendelkezik védettségi igazolvánnyal.”

5. A fenti rendelkezések közül érdemes megvizsgálni a magányrendezvényeket, egyéb rendezvényeket, melyeknél egyrészt az az előírás, hogy azok 50 főig tarthatók, másrészt ha zárt térben tartott rendezvényről van szó akkor az ilyen rendezvények csak oltottsági igazolvánnyal látogathatók.

A rendelet szerint családi eseményt vagy magánrendezvényt úgy lehet megtartani, hogy az ott foglalkoztatottakon kívül – egy időben lakodalom esetén legfeljebb kétszáz fő, lakodalmon kívül minden más családi esemény vagy magánrendezvény esetén legfeljebb ötven fő lehet jelen. Ezekben az esetekben a védelmi intézkedések betartatásáról a családi esemény vagy magánrendezvény szervezője, valamint a családi esemény vagy magánrendezvény helyszínének üzemeltetője, vagy a magánrendezvény helyszínével rendelkezni jogosult köteles gondoskodni.
A rendelet 6/C. §-a szerint a sportrendezvénynek, a kulturális eseménynek, a családi eseménynek vagy magánrendezvénynek, valamint zenés, táncos rendezvénynek nem minősülő rendezvényt (a továbbiakban: egyéb rendezvény) az alábbiak szerint lehet megtartani:
foglaltak szerint lehet megtartani:
Ha az egyéb rendezvényt a szabadtéren tartják, és azon – az ott foglalkoztatottakon kívül – ötszáz főnél kevesebben vannak jelen, azon a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet, amennyiben ötszáz fő vagy ennél több személy van jelen, azon kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt. Ha az egyéb rendezvényt zárt térben tartják, az egyéb rendezvényen – az ott foglalkoztatottakon kívül – kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt. A védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínének üzemeltetője köteles gondoskodni.
A Rendelet 6/D. §-a szabályozza a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó gyűlésezést az alábbiak szerint: Ha a gyűlésen
ötszáz főnél kevesebben vannak jelen, azon a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet, ha ötszáz fő vagy ennél több személy van jelen, azon kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt. Jelenleg is tilos a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 10. § (7) bekezdése szerinti spontán gyűlésen részt venni. A védelmi intézkedés betartatásáról a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 17. §-a szerint a gyűlés vezetője köteles gondoskodni.

A fentiek alapján tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a speciálisabb szabályozás a 502/2020-as Kormányrendelet vonatkozik a Lakásszövetkezetekés Társasházak közgyűléseire küldöttgyűléseire és a személyes jellegű közgyűlés, illetve küldöttgyűlés megtartása továbbra is tilos, de ha alkalmazni akarnánk bármilyen logikával a fenti, egyéb rendezvényekre vonatkozó Kormányrendeleti szabályozást akkor oda jutnánk, hogy egy zárt térben megtartott egyéb rendezvényen is csak a koronavírus által védett, védettségi igazolvánnyal rendelkező személy vehet részt és a felügyelete alatt álló kiskorú. Ezt a szabályt még a néhány taggal megtartott egyéb rendezvényekre is alkalmazni kell elvben, mert a Kormányrendelet nem határoz meg létszámlimitet. Tekintettel arra, hogy az 502/2020. sz. Kormányrendelet 6.§ (1) bekezdése rögzíti, hogy „a jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja” E szerint ez csak egy lehetőség, tehát a jelenlegi helyzetben arra is van lehetőség, hogy a kisebb létszámú személyes jelenléttel járó igazgatósági, intéző bizottsági, FB stb. üléseket meg lehet tartani, a Kormányrendet a közgyűlések, küldöttgyűlések ilyen módon történő megtiltását tiltja kategorikusan. E szerint tehát az ilyen egyéb személyes jelenlétű üléseket, a fenti Kormányrendeleti szabály alapján és erre hivatkozással lehet személyes jelenléttel megtartani.

Budapest, 2021. 05. 25.

Szabó László
elnök

LAKÁSSZÖVETKEZETEKNEK IS KÖTELEZŐ A 2020. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ELKÉSZÍTÉSE

LAKÁSSZÖVETKEZETEKNEK IS KÖTELEZŐ A 2020. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ELKÉSZÍTÉSE

Tájékoztató a beszámolási kötelezettségekre vonatkozó 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályainak változásáról
A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételével és továbbképzésével kapcsolatos kormányrendelet módosításáról szóló 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 2020 eleji hatállyal módosította a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 7.§-ának (6) bekezdését, mely szerint :

„7.§ (6) Az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója a 3. melléklet szerinti mérlegből és a 4. melléklet szerinti eredménykimutatásból, valamint a Tv. szerinti kiegészítő mellékletből áll.”

A változás lényege, hogy az egyéb szervezeteknek (a lakásszövetkezeteknek és a társasházaknak is) tehát a Számviteli tv. (2000. évi C. Tv.) szabályainak megfelelő kiegészítő mellékletet is kell készíteniük nem csak mérleget és eredménykimutatást. A kiegészítő melléklet tartalmáról elsődlegesen a Számviteli Tv. 88-94/A. §-a rendelkezik.

Mindennek alapján már a 2020. évi beszámolóhoz kapcsolódón szükséges a kiegészítő melléklet készítése.

LOSZ ajánlásával
Kiegészítő melléklet minimum tartalma Lakásszövetkezeteknél:

I. Általános rész
Itt kell feltüntetni a szövetkezet általános adatait:
Név, rövid név, székhely, alapítási dátum, jegyzett tőke összege, vezető képviselő adatai, Tevékenységi körök TEAOR szerint, kiemelve a Főtevékenységet, általánosan leírni a számvitel politika főbb elemeit (milyen Mérleget és Eredménykimutatást készít a szövetkezet, beszámolási forma, milyen alapelveket alkalmaz stb. A beszámító készítésével kapcsolatos információk, mi a fordulónap, mi az elkészítési határidő, ki készítette, regisztrációs számmal, ki írja alá.

II. Mérleghez kapcsolódó rész
A.) Befektetett eszközök értékének alakulása: Bruttó értékek majd az Értékcsökkenés alakulásának bemutatása (Nyitó, növekedés, csökkenés, záró érték), majd a nettó záró érték összege.
Az értékcsökkenés számításának módszere röviden leírva.
B.) Forgóeszközök értékének alakulása mérlegtételek szerint bemutatva
C.) Aktív időbeli elhatárolás alakulása.
D.) Saját tőke összetételének bemutatása, változások okai.
E.) Céltartalékok részletezése
F.) Kötelezettségek kimutatása fordulónapon (hosszú és rövidlejáratú)
G.) Passzív időbeli elhatárolások bemutatása, keletkezésének okai.

III. Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó rész
Levezetése, (Előző év, Tárgy év eltérés oszlopokkal) az eredmény alakulására ható jelentős tényezők leírása.
Adóalap, növelő, csökkentő tételek bemutatása, adó megállapítása.

IV. Pénzügyi, vagyoni helyzet bemutatása:
Itt lehet leírni, hogyan alakult az adózás utáni eredmény, majd néhány, a vagyoni-pénzügyi helyzetet és jövedelmezőséget jellemző mutatót bemutatni, az alábbiakat javasoljuk:
1. Tartósan befektetett eszközök aránya=(Befektetett eszköz/össz. eszköz %-ban) Bázis év, Tárgy év
2. Forgóeszközök aránya=(Forgóeszközök/össz. Eszköz %-ban) Bázis év, tárgy év
3. Saját tőke aránya=(Saját tőke/össz. Forrás %-ban) Bázis év, Tárgy év
4. Eladósodottság aránya=(Idegen tőke/Saját tőke %-ban) Bázis év, Tárgy év
5. Forgóeszközök alakulásának elemzése, Bázis évben, Tárgy évben, Változás (Tárgy-Bázis)
Forgóeszközök értéke (+)
Rövid lejáratú kötelezettségek (-)
Összes Forgótőke(+ -)
6. A befektetett eszközök fedezettsége= Saját tőke/Befektetett eszközök %-ban) Bázis és tárgy év
7. Likviditási gyorsráta=Pénzeszközök/Röv.lej. Kötelezettségek %-ban, Bázis és Tárgy évi,
8. Likviditási mutató I. =(Pénzeszközök+Követelések)/Röv.lej. Kötelezettségek %-ban Bázis és Tárgy évre számítva
9. Likviditási mutató II.= Forgóeszközök/Röv.lej. kötelezettségek %-ban Bázis és Tárgy év,
10. Árbevétel arányos nyereség: = Üzemi eredmény/Nettó átbevétel %-ban Bázis Tárgy év.

V. Tájékoztató rész.
Itt lehet bemutatni a tárgy évben érvényesült hatásokat, jogi helyzetet, pl. peres ügyek állapotát, a létszám és béradatok alakulását, a tisztségviselőknek kifizetett díjakat. A vállalkozási tevékenységeredményének alakulását itt tételesen szerepeltetjük.
A veszélyes hulladékok kezelésének leírása, a környezetvédelem érdekében tett változtatásokat is itt lehet bemutatni.

Készítette:
Tajti Erika
LOSZ könyvelője
Budapest, 2021. május 18.

ADÓ 1% – 2021. május 20.

Az Ön adó 1 százaléka fontos nekünk! Akkor is, ha Ön szerint az csak pár forint. Ilyen pár forintból fontos alap gyűlhet össze, minden évben.
AZ OTTHONUNK LAKÁSSZÖVETKEZETI ÉS TÁRSASHÁZI ALAPÍTVÁNYADÓSZÁMA:

18101890-2-43

Köszönjük, hogy adója 1%-ával is segíti a magyar lakáságazattal kapcsolatos szakmai képviseleti tevékenység megvalósulásának ügyét.

Mire fordítjuk az adó 1% felajánlásokat?

A lakáságazatban a lakásszövetkezetek és társasházak működéséhez szükséges fejlesztések támogatásához, vissza nem térítendő eseti pályázatok megalkotásához, pénzügyi támogatási alap létrehozásához, az elsőrendűséget élvező, működéséhez szükséges anyagi háttér egy részét, az adó 1 %-ból és adományokból teremtjük elő.
A befolyt adományokat teljes egészében a lakásszövetkezeti és társasházi szektor működtetésének támogatására fordítjuk.

Ebből fedezzük:
– a működési költségünk egy részét,
– a szakmai pályázatok és elérhető pénzügyi támogatások operatív programjainak működtetését,
– a szakmai partnereink oktatásának, tanácsadásával kapcsolatban felmerülő eszköz igények biztosítását,
– a továbbképzések egy részét, és az oktatási eszközök vásárlását
– az egyéb működési költségeket.
Az Alapítvány tisztségviselői 2019. évi tevékenységüket anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezték.

Az OTTHONUNK Lakásszövetkezeti és Társasházi Alapítvány javára, az adó egy százalékos felajánlásokról a 18101890-2-43 –es adószám megadásával tudnak rendelkezni alapítványunk javára.

Hogyan rendelkezhet az adó 1 %-ról?

Az idén is lehetőség van arra, hogy rendelkezzen az összevont adóalap után befizetett személyi jövedelemadója 1+1%-áról. Ezt legkésőbb 2021. május 20-ig az szja-bevallási formától függetlenül is megteheti.
Magánszemélyként az idén is dönthet úgy, hogy a megfizetett adójának 1%-át felajánlja egy regisztrált civil szervezetnek, további 1%-át pedig valamely technikai számmal rendelkező egyháznak.
Az 1+1 %-os felajánlásáról – függetlenül attól, hogy a 2020-as személyi jövedelemadó-bevallását hogyan nyújtja be – a bevallással együtt vagy akár attól elkülönülten is rendelkezhet.

A rendelkezést 2021. május 21-ig benyújthatja:

-a személyi jövedelemadó-bevallás részeként (elektronikus úton, vagy postai úton, illetve a NAV ügyfélszolgálatain személyesen),
-az e-szja felületen az online kitöltő program segítségével (elektronikus úton, vagy postai úton, illetve a NAV ügyfélszolgálatain, személyes úton (elektronikus úton, vagy postai úton, vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen eljárva, lezárt borítékban). A nyomtatvány a NAV honlapjáról is letölthető,
Fontos, hogy a 2021. május 20-i határidő jogvesztő. Ez azt jelenti, hogy ha ezt követően rendelkezik befizetett személyi jövedelemadója 1+1%-áról, a rendelkezése érvénytelen és késedelmét igazolási kérelemmel sem mentheti ki.
Az 1+1%-ról rendelkező nyilatkozatán jelezheti azon döntését is, hogy nevét és elérhetőségét (postai, illetve elektronikus levelezési címét) az Ön által kedvezményezettként feltüntetett civil szervezettel közölje a NAV. Az adatkezelési hozzájárulás és az adatok feltüntetése a rendelkező nyilatkozaton önkéntes, nem feltétele az érvényes rendelkezésnek.

Tanácsok, hogy valóban jó helyre kerüljön az 1 %!

Alapítványunk egyik küldetése, hogy segítsük a lakásszövetkezeti és társasházi együttélések felelősségteljes döntés meghozatalának társadalmi és gazdasági környezetét.
-Saját tapasztalat alapján döntsön.
-Ha nincs személyes tapasztalata olyan szervezetet válasszon, akik a nap 24 órájában látható, kézzel fogható, valós tevékenységet végeznek. Közismerten ilyen a LOSZ OTTHONUNK ALAPÍTVÁNYA.
-Fordítson figyelmet a szervezetek átláthatóságára. Ha az adott szervezet gazdálkodásáról nem talál információkat, érdemes tovább tájékozódni.
-Tájékozódjon- keressen rá a civil szervezet nevére az interneten.
-Nézze meg kik állnak az alapítvány mögött (vezetőség, dolgozók).
Pontosság! Mivel rengeteg hasonló nevű alapítvány létezik, fontos a szervezet pontos neve, adószáma.
Tartsa a határidőket, az adó 1% felajánlásának legutolsó határideje 2021. május 20.
-A rendelkező nyilatkozat hiányos vagy hibás kitöltése miatt az adó 1 % felajánlások jelentős hányadát nem fogadja el az adóhatóság. Fontos, hogy az útmutatásnak megfelelően töltse ki a rendelkező nyilatkozatot, figyeljen a címzésre.

OTTHONUNK LAKÁSSZÖVETKEZETI ÉS TÁRSASHÁZI ALAPÍTVÁNYADÓSZÁMA:

18101890-2-43

Tájékoztató a Lakásszövetkezetek, társasházak számára a COVID-19 járványhelyzetben az évi rendes közgyűlések megtartása és a lakásszövetkezetek pénzügyi beszámolójának közzétételére

Tájékoztató a Lakásszövetkezetek, társasházak számára a COVID-19 (koronavírus) járványhelyzetben az évi rendes közgyűlések (küldöttgyűlések)megtartása és a lakásszövetkezetek pénzügyi beszámolójának közzétételére (letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség teljesítése vonatkozásában.

Jelenleg is hatályban van a jogi személyiségű szervezetek és a társasházak speciális veszélyhelyzeti működésére vonatkozó – a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló – 502/2020. (XI.16.) Korm. rendelet, amelynek 3.§. (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„…a jogi személy döntéshozó szervének ülése – ideértve a küldöttgyűlést és a részközgyűlést is – nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje….”
Ez a rendelet a jelenlegi információink alapján 2021. május 23-ig biztosan hatályban lesz, de jelenleg a parlament előtt van a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló T/15997. sz. törvényjavaslat, mely a járványügyi veszélyhelyzet tekintetében arra tesz javaslatot, hogy a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatálya meghosszabbítására kerüljön az őszi ülésszak első ülésnapját követő 15. napig. A javaslat egyúttal rögzíti, hogy a Kormány a veszélyhelyzetet ezt megelőzően is megszüntetheti. A törvény módosítás elfogadásáról, annak tartalmáról tájékoztatást fogunk adni. Most a javaslat ismertetése azért volt szükséges, hogy beláthassuk a közvetlenül előttünk álló május végi júniusi időszakban nem fog sor kerülni a járványügyi veszélyhelyzet megszűntetésére következésképpen az annak hatálya alatt a Kormány által elfogadott Kormányrendeleteket, így az 502/2020. sz. Kormányrendeletet is alkalmazni kell továbbra is változatlanul. Módosításokra természetesen sor kerülhet, ha ezek olyan jellegűek, hogy a lakásszövetkezetek és társasházak életére, működésére kihatással lehetnek, akkor erről is tájékoztatást fogunk adni. Jelenleg közgyűlést, küldöttgyűlést a lakásszövetkezetek, illetőleg a társasházak közgyűlést személyes jelenléttel nem tarthatnak. Ez a rendelkezés nagy valószínűséggel az ötmillió beoltott személy elérésekor is így fog maradni, tekintettel arra a körülményre, hogy a közgyűléseken, küldöttgyűléseken résztvevőket nem lehet oltottságuk, meglévő védettségi igazolványuk alapján csoportosítani, a közgyűléseken minden tulajdonosnak, vagy a küldöttgyűléseken minden küldöttnek joga lesz továbbra is megjelenni, így ezen rendezvények személyes jelenléttel, zárt térben történő megtartása továbbra is rendkívüli járványügyi kockázatot jelent.

Az Lsztv-ben (Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi I. Tv.) meghatározott rendelkezések alapján a lakásszövetkezet legfőbb döntéshozó szerve (közgyűlés, küldöttgyűlés) minden évben foglalkozik az alábbi ügyekkel:

1. Az igazgatóság (ügyvezető elnök) beszámolója az elmúlt évben végzett tevékenységről
2. Beszámoló a lakásszövetkezet elmúlt évi gazdálkodásáról

Ezzel összefüggésben a számviteli törvény szerinti beszámoló (zárómérleg) elfogadása
3. A felügyelőbizottság (felügyelőbizottsági tisztségviselő) beszámolója az elmúlt évben végzett tevékenységről
4. A lakásszövetkezet tárgyévi költségvetésének elfogadása

A korábbi tájékoztatóinkban már feldolgozott 502/2020. sz. Kormányrendelet rendelkezései alapján a lakásszövetkezetek a közgyűlésüket, küldöttgyűlésüket a veszélyhelyzeti időszakban csak személyes jelenlétet nem igénylő elektronikus kapcsolattartással, vagy írásos szavazással, illetve a két megoldás elegyítésével tudják lebonyolítani. Hogy erre az adott lakásszövetkezet sort kerít-e, az elsődlegesen az igazgatóságának, ügyvezető elnökének a döntésén múlik. Tekintettel arra, hogy a jelzett elektronikus kapcsolattartásos döntéshozatalok, írásos szavazások esetén a határozatképesség biztosítása főleg a nagyobb tulajdonosi, vagy küldötti létszámok esetén rendkívül nehéz feladat a veszélyhelyzeti időszakban az ilyen közgyűlés, küldöttgyűlés összehívása és megtartása, komoly előkészületeket és felkészültséget igényel.

Ebben az esetben tehát a lakásszövetkezet igazgatósága vagy az ügyvezető elnök az 520/2020-as Kormányrendelet 3.§. (2) bekezdés b. pontja alapján kezdeményezheti, hogy a közgyűlés (küldöttgyűlés) ülés tartása nélkül, írásbeli szavazás (elektronikus kapcsolattartás, vagy a két megoldás vegyítése) útján hozza meg a fentiekben jelzett rendes közgyűlési ügykörökben a határozatokat.

Az írásbeli szavazás szabályait a lakásszövetkezetek alapszabálya általában tartalmazza, (írásbeli tájékoztatás, határozati javaslat, szavazólap, szavazatok összesítése stb.), de emellett figyelembe kell venni az 520/2020-as Kormányrendelet 4.§. (2) bekezdésében előírt további szabályokat, amelyeket a korábbi tájékoztatóinkban már feldolgoztunk.
Az 502/2020. sz. Kormányrendelet 5.§. (1) bekezdése ezzel összefüggésben az alábbiak szerint rendelkezik:

„…a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az ésszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben – ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is – a jogi személy ügyvezetése határoz.”

A lakásszövetkezeteknél az ügyvezető szerv az igazgatóság, vagy pedig az igazgatóság helyett megválasztott ügyvezető elnök.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az ügyvezető elnök, illetve az igazgatóság jogosult a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés hatáskörében meghozni a fentiekben meghatározott közgyűlési, küldöttgyűlési napirendekben a szükséges határozatokat. Javasolható, hogy az igazgatóság, ügyvezető elnök a közgyűlési, küldöttgyűlési hatáskörben kb. ugyanolyan formában fogadja el az adott határozatokat ahogyan azt a közgyűlés, küldöttgyűlés tenné, mert a jelzett 502/2020. sz. Kormányrendelet azt is előírja az 5. § (7) bekezdésében hogy hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra össze kell hívni a közgyűlést (küldöttgyűlést), és ott napirendre kell tűzni azokat az ügyeket is, amelyekben az igazgatóság vagy az ügyvezető elnök már döntést hozott. Ez esetben az adott közgyűlés, vagy küldöttgyűlés vagy jóváhagyja az igazgatóság, ügyvezető elnök beszámolóra, vagy költségvetésre vonatkozó illetve további döntést vagy nem. A pénzügyi beszámolónak a benyújtására közzétételére, már az igazgatóság, ügyvezető elnök döntése alapján van jogi lehetőség. Amennyiben a benyújtott pénzügyi beszámolón dokumentáción a közgyűlés, küldöttgyűlés utólagosan módosít, akkor a módosítást követően a megváltozott dokumentáció ismételt benyújtása, közzététel szükséges, de mindez nem érinti a korábban az igazgatóság, ügyvezető elnök döntése alapján benyújtott dokumentáció korábbi időszakra vonatkozó érvényességét. Minderre tekintettel a beszámoló benyújtási, közzétételi határideje nem változott, tehát továbbra is 2021. május 31-e.
Fontos információ, hogy az igazgatóságnak, ügyvezető elnöknek a közgyűlési, küldöttgyűlési hatáskörben meghozott döntése nem irányulhat státuszkérdésre, nem mondhatja ki a lakásszövetkezet megszűnését, és nem irányulhat alapszabály módosításra. Ezekben a közgyűlési hatáskörökben továbbra is a közgyűlés, vagy átadott hatáskörben pl. alapszabálymódosítás a küldöttgyűlés dönthet. Szintén fontos tudni, hogy a tisztújítás vonatkozásában az az 502/2020-as Kormányrendeletben meghatározott jogalkotói cél, hogy arra a veszélyhelyzet időszakában csak akkor kerüljön sor, ha mindenképpen szükséges, ezért a rendelet kimondja a 6.§ (4) bekezdésében, hogy: „(4) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét -, a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni. Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a szükséges intézkedések meghozatalára az 5. § alkalmazása esetén a jogi személy ügyvezetése is jogosult.”

A c), e), f) és g) pontként jelzett kivételek a visszahívás, halál, jogutód nélküli megszűnés, a cselekvőképtelenné válás és a kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezte. Ezekben az esetben is van még kiegészítő rendelkezés, hogy ezekben az esetekben is ha testületről van szó, akkor a fennmaradó testületi tagok mandátuma megmarad, tehát ha háromból két fő funkcionál akkor ők joghatályosan meg tudják az adott testületi döntést hozni. Ha valamely tisztségviselőnek szimplán lejár a mandátuma azzal nem kell semmit csinálni, mert a jelzett rendelkezés alapján a mandátumideje meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. nap végéig és a pótlásáról a veszélyhelyzet megszűnését követően személyes jelenlétű közgyűlésen, vagy küldöttgyűlésen lehet illetve kell gondoskodni.
A fentiek alapján tehát a lakásszövetkezetek számára javasoljuk, hogy az igazgatóság, ügyvezető elnök mindenképpen döntsön még május 31-ig közgyűlési, küldöttgyűlési hatáskörben a 2020. évi pénzügyi beszámoló és a 2021. évi költségvetés elfogadásáról. Amennyiben lehetőség van a közgyűlés, küldöttgyűlés írásos szavazással, elektronikus kapcsolattartással történő döntéshozatalának megszervezésére akkor erre is sort lehet keríteni, de személyes jelenléttel a jelzett időszakban közgyűlés, küldöttgyűlés nem tartható, viszont a 3-5-7 személyes igazgatósági, felügyelő bizottsági üléseket (10 fő-ig) személyes jelenléttel is meg lehet tartani.

A társasházak vonatkozásában az 502/2020-as kormányrendelet kategorikusan tiltja a személyes jelenléttel történő közgyűlések megtartása mellett a közgyűlések döntéshozatalának írásos szavazással történő összehívását is, kivéve azt az esetet, ha a tulajdonostársak 10%-os, vagy azt meghaladó hányaddal ezt kérik. Az éves elszámolási és költségvetési közgyűlési döntést pedig szintén a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon beül kell majd a közgyűléseknek meghoznia: (11. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

(2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait – ideértve az eredmény megállapítását is – a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.)
A közös képviselők, Intéző Bizottsági tagok mandátumideje a társasházaknál is meghosszabbodott a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig. Ha egy közös képviselő nem tudja (nem képes) ellátni a feladatait, akkor ezen feladatokat a veszélyhelyzet ideje alatt a számvizsgáló bizottság látja el, ha számvizsgáló bizottság nem létezik, vagy nem tud működni akkor ezeket a feladatokat bármely tulajdonostárs is elláthatja, de szigorúan a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig ezekben az esetekben is meg kell az új közös képviselőt választani.
A társasházaknál tehát közgyűléseket majd a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet majd személyes jelenléttel, illetőleg erre vonatkozó döntés eseténírásos szavazással történő döntéshozatalra összehívni.

Budapest, 2021. 05. 07.

Szabó László s.k.
elnök

ÚJ pályázat az Okos költségmegosztás alkalmazásának elterjesztésére, radiátor csere program 2020

Tisztelt Kollégák, Hölgyeim, Uraim!

Nyomatékkal hívjuk el a figyelmüket, hogy az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervhez kapcsolódóan 2020. december 18-án pályázatot tett közzé
az okos költségmegosztás és radiátor csere program 2020 pályázat keretében. (a pályázat kódszáma ZFR-ÉMI[1]TÁV/2020). A pályázaton a távhőszolgáltatásban érintett lakások fűtési rendszereinek korszerűsítése, felújítása támogatható. A pályázatot 3 milliárd forintos támogatási kerettel hirdették meg, és távfűtéssel ellátott társasházak és lakásszövetkezetek számára érhető el.
Pályázni 2021. március 16-ától lehet a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2021. augusztus 31-ig. A pályázati felhívás és útmutató a www.emi.hu oldalon érhető el.
A pályázattal kapcsolatban az elmúlt évek referenciája és jelentős vevői megelégedettség okán a LOSZ javasolja és támogatja a Techem Kft. által forgalmazott termékek beszerzését és pályázaton való támogatás kérését.
A pályázat beadásával kapcsolatosan segítséget kérhet a losz@losz.hu, vagy a techem@techem.hu e-mail címen, vagy az ismert telefonszámokon.

Okos költségmegosztás alkalmazásának elterjesztése, radiátor csere program 2020

Szabó László
elnök