Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ)

A lakásszövetkezetek érdekképviselete első alkalommal a ’60-as évek közepén jelent meg az akkor már működő szövetkezetek országos szövetsége keretein belül. A tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakások piacra kerülésével egyidejűleg létrejött érdekképviselet egy sajátos lakásszövetkezeti formát eredményezett, ahol a lakásszövetkezet tagjai a szövetkezeti tulajdonban álló épület lakásaiban magántulajdont szerezhettek. A ’70-es és a ’80-as évek dinamikus lakásépítési programjainak köszönhetően 1280 lakásszövetkezet jött létre, és az általuk kezelt lakásszám megközelítette a 300 ezret.

1990-ben bekövetkező politikai és gazdasági átalakulás az érdekképviseleti tevékenységben is új szervezeti megújulást hozott. Az addig főosztályi szinten szerveződő lakásszövetkezeti érdekképviselet 1990. májusában a Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége (LOSZ) néven alakult újjá és kezdett önálló ágazati érdekképviseleti tevékenységet. Az országos érdekképviselet megalakulását követően megyei szinten is újjá szerveződtek a lakásszövetkezeti ágazatba tartozó érdekképviseletek és ezek váltak közvetlen tagjává a LOSZ-nak. Bár az országos szövetségben a tagság önkéntes alapú és a lakásszövetkezetek a megyei szövetségeken keresztül közvetetten válhattak az országos szövetség tagjaivá, mégis az induláskor csaknem valamennyi Magyarországon működő lakásszövetkezeti ágazatba tartozó építő és fenntartó lakásszövetkezet, garázsszövetkezet, üdülő és műhelyszövetkezet vált az új érdekképviselet tagjává.

1994-től évről-évre erősödő részvétellel a LOSZ megjelent a nemzetközi érdekképviseleti területen is, tagjává vált a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Lakásszövetkezeti Szekciójának és az EU mellett működő Szociális Lakásügyi Bizottságnak (CECODHAS), ez utóbbi szervezetben létrejött Kelet-közép-európai szekciónak a LOSZ meghatározó szereplőjévé vált. A nemzetközi érdekképviselet szerepe azóta megerősödött és ma az egyik legjelentősebb brüsszeli Európai Uniós lobbi szervezetté nőtte ki magát, nemcsak a szerepe, de az elnevezése is igazodott jelentőségéhez: HOUSING EUROPE – The Federation for Public, Cooperative and Social Housing.

2000. január 1-től az érdekképviselet tevékenységében új elemként jelent meg a lakásprivatizáció következtében ugrásszerűen megnövekedett társasházak érdekképviseletének ellátása, így a szövetség új nevet kapott: Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége. Az új név – a korábbi logó és rövidített LOSZ elnevezést megtartva – megújult és megerősödő érdekképviseleti tevékenységet is jelentett, jelent napjainkban is.
Az elmúlt 28 év alatt a lakáságazat meglehetősen ellentmondásos fejlődésen ment keresztül. A magas infláció, a megváltozott jövedelemviszonyok a lakásszövetkezeti építést gyakorlatilag teljesen visszavetették és a hangsúly a karbantartás, felújítás, energetikai korszerűsítés hatékony megvalósítására helyeződött át. Az érdekképviseleti szervezeti struktúra is átalakult, több megyei érdekképviselet megszűnt, vagy átalakult, a hozzájuk kapcsolódó tagszövetkezetek részben közvetlenül kapcsolódtak az országos szövetséghez, vagy önálló útkeresést vállalva folytatták tevékenységüket. Az érdekképviseleti tagi kötödés, az érdekképviselettel szembeni elvárások változásai a LOSZ életében is a megújulás igényét támasztották, így 2015-től egy szervezeti és gazdálkodási átalakulási folyamat vette kezdetét, mely napjaikig tart és várhatóan a 2018-as évvel fejeződik be.

A LOSZ napjainkban több mint 1400 lakásszövetkezetet, társasházat számol tagjai között, elismert érdekképviseleti szereplővé vált mind a hazai, mind a nemzetközi érdekérvényesítési területeken. A hazai viszonylatban a Kormány stratégiai partnere, ezáltal a kormányzat lakáspolitikai jogalkotásában meghatározó a véleményező szerepe, és ezen kívül számos más hazai építésügyben és lakásügyben érintett érdekképviseleti szervezettel is szoros együttműködést alakított ki. A LOSZ-nak, mint a lakásszövetkezeti, társasházi ágazat meghatározó érdekképviseletének faladata kiemelten az ágazat lakáspolitikai, működési, gazdálkodási jogi környezete kialakításában, jobbításában hatékony közreműködés, ezentúl ellátja tagjai alapvető információs igényeit, valamint szakmai tanácsadással, szolgáltatással, vállalkozással, továbbképzéssel segíti tagjai eredményes ingatlan-fenntartási tevékenységét.
Az országos szövetség legmagasabb önkormányzati szerve a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Küldöttgyűlése, mely ötéves mandátum időszakra választja meg a szövetség operatív irányító testületét, az 5 fős elnökséget, működése ellenőrzésére a felügyelő biztost. A LOSZ működését tagdíj, illetve vállalkozási, szolgáltatási tevékenységének bevételeiből finanszírozza.

A LOSZ tagjai a szövetség feladatairól, aktuális programjairól, lakásszövetkezeti, társasházi hírekről, az érdekkörébe tartozó tagokat érintő jogszabályokról, pályázati lehetőségekről honlapján: www.losz.hu, a rendszeresen kiadott hírleveleiből, valamint a havonta megjelenő Otthonunk-online c. havi lapjából nyerhetnek tájékozódást.

A LOSZ székhelye, elérhetőségei: 1121 Budapest, Oltvány köz 6.

Telefon: +36 1 331 1313, Fax: +36 1 331 1396, E-mail: losz@losz.hu