Formabontó Hírlevelünkkel közös gondolkodásra hívunk minden LOSZ tagot és tagságon kívüli ingatlan üzemeltetőt, lakásszövetkezeti elnököt, társasházi közös képviselőt annak okán, hogy a következő kormányzati évek ne telhessenek el úgy, mint az elmúlt 16 év álmos vizű pocsojában topogása.
Itt az ideje, hogy az ingatlan szakma összefogjon és világos, egyértelmű üzenetet küldjön a kormányzatnak azzal, hogy a fundamentumokat rögzítve megfogalmazza azokat a jogi, műszaki és fejlesztési változások igényeit, melyek sarokpontokat jelentenek a hazai lakáspolitika megteremtésének.
CÉL egy szerethető, lakható és fenntartható lakó környezet újra formálása, a lakó közösségek együttélési szabályainak elvárható és új értékrendjének megteremtése, visszaállítása a lakók és a közösségeket vezetőnek edukálása, az OTTHON igazi üzenetének és jelentésének fókuszba helyezésével.

Erre a közös felkészülésre hívunk most minden lakáságazati szakembert!
Várjuk javaslataikat, ötleteiket a lakásszövetkezetek, üdülőszövetkezetek és társasházak szükségesnek ítélt szabályozási és üzemeltetési változás jegyében az otletborze@losz.hu e mail címre, 2026. 10. 31-ig.
Ezt követően november közepén egy kerekasztal konferencián összegezzük a szakmai javaslatainkat, melyet eljuttatunk a kormányzati szereplők részére.

Talán ezek a leginkább kifejező szavak arra, ami a lakáságazat ingatlan üzemeltető szektorát jellemzik az utóbbi hónapokban, aminek új lendületet adhat a 2026. áprilisában bekövetkezett kormány váltás.
Hogy ez mit jelent, vagy mit eredményezhet a lakáságazat részére, azt még nem láthatjuk, de az elmúlt 16 év belesüppedt, elkényelmesedett kormányzati semmittevése jelentős redukáló hatást eredményezett a lakásszövetkezeti és társasházi környezetben. Persze a helyzet úgy áll, hogy a kormányváltás óta napvilágra került, és naponta elénk kerülő több tíz-százmilliárd forintos irányított költségfelélések, privát támogatások, célzott pénzügyi vagyon kimentések, vagyis a prózaian szólva lenyúlás gyanús történetek mellett a sokat megélt lakáságazati szakma képviselői legalább azt elmondhatják, hogy létezünk. Sikerült megőriznünk a lakásszövetkezeti és társasházi törvény különös rendelkezéseit így, ha nem is a megfelelő szabályozottság mellett, de fenn tudtuk tartani a lakosság jelentős részének lakhatását biztosító környezetet, a már kormányzati szinten is elismert lakhatási válság közepette.
Visszatekinteni az elmúlt 16 évre csupán azért, és annyira érdemes, hogy ki tudjuk és ki merjük mondani, hogy a FIDESZ kormány gyakorlatilag cserben hagyta a lakásszövetkezeti és társasházi rendszert, a folyamatos, sok ígérgetés mögött, ma már világosan látszik, hogy nem volt valós együttműködési szándék vagy megfelelő kurázsi ahhoz, hogy a LOSZ által javasolt, jelentős és alapjaiban korszerűbb törvényi szabályozás megteremtését támogassa, lehetővé tegye.
Az Országos Szövetkezeti Tanács utolsó elnökségi ülésén Kósa Lajos elnök elismerte, hogy nem volt a kormányzaton belül olyan szaktálca, vagy politikus, akihez érdemben csatolni lehetett volna a lakászövetkezetek jogi, gazdasági szabályozásának eszköz rendszerét. Vagyis ezzel a beismeréssel tulajdonképpen az OSZT korábbi elnöke beismerte, hogy a leköszönt kormányzatnak nem volt lakáspolitikája, hanem a sodródás, ígérgetés, vagy még ennek ingerküszöbének megközelítése sem történt meg.
Ezzel párhuzamban ugyanakkor gyakorta arrogáns és kioktató, vagy semmit mondó nyilatkozatok és látszólagos lakás- lakhatástámogató programok csontvázai lettek feldobva, aminek érdemleges értéke és hatása nem volt.
Igaz, amit a kormány ígért, hogy olcsóbbá teszi a közigazgatás működését, az részben megvalósult, ugyanis a szűkösen, de mégis megérkező Uniós forrásokból nem a lakossági energia megtakarítási programokat támogatták, hanem a közintézmények hőenergetikai átalakítására fordították azokat a pénzeket, melyet a lakossági, elsősorban a blokk technológiával épült lakásokra, épületekre kellett volna.
Ilyen formán az elmúlt több mint másfél évtizedet a kudarcok időszakának tekinthetjük, hiszen a LOSZ elvesztette az Országos Szövetkezeti Tanács elnökségi vezető szerepét, – sőt a LOSZ korábbi elnök lépéseinek eredményeként – még az OSZT tagságát is, aminek helyreállítása is komoly erőfeszítésbe került. Ugyanakkor az is tényként rögzíthető, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács, elvesztette az egykori kiváló szakmai fórum és döntéselőkészítő szerepkörét, ázsióját, tudatosan leépítésre és felszámolásra kerültek egyes tagjai, így a Takarékszövetkezetek is, amelyek korábban igen jelentős finanszírozási hátteret biztosítottak az ágazatnak.

Ebben az időszakban a LOSZ, számos kormányzati program előkészítésében vett részt, a lakásszövetkezeti törvény javasolt módosításait, korszerűsítését több alkalommal javasolta, sőt törvény módosítási javaslatokat is készített és jutatott el, aminek sajnos a döntéshozók és törvény alkotók hibájából nem került a törvényhozás elé.

A kormányváltás ténye viszont reménységet és erőt ad ahhoz, hogy a jövőben a bekövetkező folyamatok egyik motorjaként közvetlen módon tegyünk azért, hogy az Otthonaink az eddiginél élhetőbb környezetet jelentsenek. Ehhez jogi, gazdasági, fejlesztési és nem utolsó sorban lakossági és a lakókörnyezetet, ingatlanokat vezetők edukációs fejlesztési lépéseinek megtételére van szükség.

Az igazán fontos kérdés, hogy ki(k) és hogyan fogják üzemeltetni eredményesen a jövőben a jelenlegi és az épülő ingatlanokat, lakásokat.
A tervezet szerint a Wekerle Lakásépítési Program bérlakások és kollégiumi férőhelyek építését célozza uniós forrásból.
Vitézy Dávid építési és közlekedési miniszter szerint Magyarországon lakhatási válság van: sokan nem tudnak saját lakást venni, az albérletárak elszálltak, és kevés a kollégiumi férőhely is. Vitézy adatokkal is alátámasztotta az állítást: míg 2015-ben egy átlagos hazai lakás ára 5,9 évnyi nettó átlagkeresetnek felelt meg, 2025-re ez az arány 7,1 évre nőtt. Az elmúlt tizenöt évben a reál-lakásárak 120, a reálbérek viszont csak 60 százalékkal emelkedtek, a lakbérek reálértéken 30 százalékkal drágultak, ugyanakkor 320 ezer hallgatóra mindössze 49 ezer kollégiumi férőhely jut.
Ennek kezelésére indítja el a kormány a Wekerle Lakásépítési Programot, amelynek célja
– a bejelentés szerint – hogy a lakáspiacot érdemben befolyásoló mennyiségben épüljenek új, megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek, és hosszabb távon kialakuljon egy fenntartható, professzionális intézményi bérlakáspiac. A program alapját 550 millió eurónyi uniós forrás adja, amelyhez banki és piaci társfinanszírozással akár 2 milliárd eurónyi forrás is társulhat.
A miniszter hangsúlyozta, hogy nem egyszerű lakásépítésben, hanem új, élhető városrészek – jó közösségi közlekedési kapcsolatokkal, közösségi terekkel és a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokkal ellátott fejlesztések – kialakításában gondolkodnak.
A kormány egyelőre a program elvi támogatásáról döntött, most kezdődik a részletes kidolgozás és a meglévő támogatási rendszer felülvizsgálata; a program érdemi végrehajtása jövő év elején indulhat.

A miniszter közlése szerint december 31-ig valamennyi érintett Otthon Start-projektet felülvizsgálják. A cél a bejelentés szerint nem a lakásépítések leállítása, hanem az, hogy a jövőben csak olyan beruházások részesüljenek támogatásban, amelyeknél érvényesül a közérdek, megfelelő a közlekedési és infrastrukturális kiszolgálás, és amelyek ténylegesen hozzájárulnak a megfizethető lakhatáshoz.

A tervezett lakásépítési program mellett az ágazatunknak fel kell hívni a kormányzati döntéshozók figyelmét arra, hogy a meglévő lakásállomány értékének megtartása, fejlesztésének szükségessége a lakhatási válság megoldásának egyik kulcs kérdése. Nem elég csak újat létrehozni, a meglévő lakásállomány karbantartását, felújítását is elsődleges célként kell kezelni, hiszen a hazai lakosság jelentős része, mintegy 3 millió ember lakik panel, vagy blokk technológiával épült ingatlanokban.
Az Ő lakhatási környezetük fenntartása, komfort növelő, energetikai beruházások elvégzése nélkül lehetetlen. Ez lehet és ez kell hogy legen a fundamentuma az új lakásépítési programnak, amihez a LOSZ javaslatait kívánjuk illeszteni az üzemeltetés részletkérdéseinek újra fogalmazásával.
A LOSZ elnökségének megítélése szerint jónéhány olyan lakásszövetkezeti törvényi szabályozás idejét múlta és a további hatékony üzemeltetés gátjává válik, melynek sürgős változtatása nem várhat további évtizedeket vagy éveket.

A lakás-üdülőszövetkezetek törvényi szabályozása, valamint a társasházi törvény jelenlegi regulái nem tudták érdemben lekövetni a társadalmi változások által szükségessé váló igényeket. Sajnos az elmúlt 16 évben a számos javaslatunk ellenére sem került sor érdemi változtatásra, és így a lakás és az üdülőszövetkezetek döntéshozatali rendszerében olyan feszítő problémák alakultak ki, melyek gyakorlatilag azonnali módosításokat igényelnek. Ilyenek például a szavazati fórumok hatáskörei, az írásbeli szavazások korlátjai vagy a felelősségek kérdései, melyek európai szinten is példátlan aránytalanságot hozott létre a vezető tisztségviselők kárára. Mindez a több évtizedes, – számos esetben hibás – szabályozás fenntartása egy olyan erodálási folyamatot generált, melynek következtében a lakás- és üdülőszövetkezetek területén a döntéshozatali rendszerben jelentős és permanensen jelen lévő, a működést közvetlenül gátló hatást eredményez.

Mindezeken a jogi, gazdasági, társadalmi szabályozókon itt az ideje változtatni. Erre akkor és csak akkor van reális lehetőség, ha a LOSZ részéről világos és pontos szakmai javaslatot tudunk megfogalmazni a politikai döntéshozók felé, akiknek az elkötelezettsége a jobbító változtatások megteremtéséhez, a siker záloga kell hogy legyen.